A vizsgálati csomagok neveire kattintva megtekintheti azok tartalmát.

Magyarázat a vizsgálatokhoz:

  • Amiláz: Az alfa-amiláz a keményítő cukrokká bontását végző enzimcsalád, az amilázok egyik típusa, melyet a nyálmirigyek és a hasnyálmirigy termel. A vizsgálatot elsősorban a hasnyálmirigy funkciójának vizsgálatára és a hasnyálmirigy megbetegedéseinek diagnosztizálására alkalmazzák.
  • TSH: Olyan  fehérje, amelyet az agyalapi mirigy – nem a pajzsmirigy – állít  elő, és szükséges a pajzsmirigy megfelelő működéséhez.  Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, ha a TSH értéke lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk a szerv fokozott működéséről.
  • T3,T4: A pajzsmirigy által termelt hormonok. Nagy részük (99,7%-a) fehérjéhez kötötten fordul elő (T3 és T4), kis százalékuk pedig szabad formában kering (FT3 és FT4). A vizsgálat annak megállapításában segít, hogy megfelelően működik-e a pajzsmirigy. Elsődlegesen a hyperthyreosis diagnózisának elkészítéséhez, valamint az ismert pajzsmirigybeteg állapotának követésére alkalmazzuk a vizsgálatot.
  • Kreat(kreatinin): A kreatinin az izomból származó fehérje lebontási termék, mely a szervezetből a vesén keresztül távozik. Állandó mennyiségben termelődik. Szintje az izomtömegtől és a veseműködéstől függ. Férfiaknál általában magasabb kreatinin szint jellemző, mint a nőknél. A kreatinin nem összetévesztendő a kreatinnal, amit elsődlegesen a máj termel, majd innen az izmokba kerül, ahol a szervezet energiaforrásként hasznosítja az izommunka során. A kreatin egy része az izmokban kreatininné alakul.
  • K: A kálium a testünkben ionos formában előforduló ásványi só, melyre szervezetünknek naponta szüksége van, mivel a sejtek megfelelő működését biztosítja. Hiperkalaemiáról akkor beszélünk, amikor a kálium szintje meghaladja a normál értéket a szervezetben.
  • Na: A nátrium az izomműködésben, a sav-bázis egyensúly fenntartásában, az idegrendszerben az ingerület átviteli folyamatokban, a folyadékháztartás szabályozásában, valamint a szénhidrát – és fehérje anyagcsere folyamatokban vesz részt.
  • Cl: A vérből elválasztott szérumból meghatározzák a kloridion koncentrációját. A kloridion a sejten kívüli (extracelluláris) folyadéktér, így a vérplazma legmagasabb koncentrációjú negatív töltésű ionja. A szervezetbe főként a táplálékkal visszük be, konyhasó formájában. Pozitív töltésű ionokkal együtt kloridiont is veszítünk a vesén, a bélrendszeren, a bőrön keresztül. Fontos szerepe van a bikarbonát-ionok transzportjában, így a vér kémhatását jellemző pH értékének kóros értékei járhatnak kloridion-eltérésekkel is.
  • Vércsoport:(RH) Vércsoport ellenanyagszűrése azért szükséges, hogy kiderüljön, a páciens szervezete melyik vércsoport-antigénre termel ellenanyagot (antitestet), vérátömlesztés esetén milyen vért kaphat.
  • Ellenanyag
  • Coombs
  • PSA: A PSA prosztata specifikus antigén (fehérje), melyet a prosztata mirigyei termelnek. Nagyobb hányada az ondóban választódik ki, kis mennyiségben azonban a véráramba is bekerül. A PSA szint még egészséges férfiaknál is lehet eltérő, illetve életkortól is függhet. Az orvosnak az évenkénti PSA szint mérés ad megfelelő információt arra nézve, hogy az értékek mennyire kórjelzők.
  • Karbamid-CN: A karbamid vagy urea a szervezetben lévő fehérje nitrogéntartalmának lebomlási terméke, mely a májban képződik és a vesén keresztül ürül ki. Felhalmozódása a sejtek számára mérgező lehet. A vérben laboratóriumi módszerekkel mérhető szintjét a veseműködés vizsgálatára használják.
  • Vérkép: A vérkép összetett vizsgálatot jelöl, ami a vérben jelen lévő alakos elemek (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék), relatív és abszolút számának, típusának, nagyságának, alakjának, és egyéb fizikai jellemzőinek meghatározására szolgál.
  • Immonglobulin. A A szervezet kórokozókkal szembeni védekezésében központi szerepet játszanak az immunglobulinok.  A plazmában keringő immunglobulinok specifikusan kötődnek az antigénekhez, a keletkező antigén-antitest komplexek az immunválasz kialakulását és fenntartását segítik.
  • Szöveti transzglutamináz: A beteg vérszérumában keringő, a betegségre jellemző kóros autoantitesteket mutatja ki.
  • Összbilirubin: A vörös vértestekben lévő hemoglobin, mely a vér vörös színét adja, felszabadul a lebomló vörös vértestekből, és átalakul bilirubinná, ez az indirekt bilirubin
  • Totálbilirubin: A bilirubin elnevezése a latin bilis (epe) és ruber (vörös) szavakból származik. Azokban a szervekben termelődik, amelyek részt vesznek a vörösvértestek lebontásában – a lépben, májban és egyes nyirokcsomókban. Más néven epefesték, és a hemoglobin lebontási terméke, mely sárga színű. Élettartama során a vérplazmában a fehérjékhez kötődik, onnan a májba majd az epébe szállítódik. A széklet színét a bilirubin mennyiség befolyásolja.
  • GOT :(glutamát-oxálacetát aminotranszferáz): az aminosavak anyagcseréjénél közreműködő enzim. Normál esetben kis mennyiségben van jelen a vérben, májkárosodás esetén azonban értéke megemelkedik. Normál értéke nőknél 18-31 U/l, férfiaknál 18-33 U/l.
  • GPT: (glutamát-piruvát aminotranszferáz): a májsejtekben termelődő enzim, ami az ott bekövetkezett károsodásokat mutatja. Normál esetben ez is kis mennyiségben van jelen a vérben, károsodás esetén emelkedik. Normál értéke nőknél 7-30 U/l, férfiaknál 10-55 U/l.
  • GGT: (gamma-glutamil-transzferáz): a máj, a hasnyálmirigy és a vesék által termelt enzim. Értékét a máj és az epeutak vizsgálatánál nézik, a legmegbízhatóbb jelző paraméter. Normál értéke nőknél 8-40 U/l, 9-50 U/l.
  • ALP: Az alkalikus foszfatáz a fehérjék lebontását és a sejtek anyagcsere folyamatait elősegítő enzim. Az emberi test minden egyes szövetében megtalálható, nagyobb mennyiségben azonban a belekben, a májban, a csontokban és a vesében, várandós nők esetében pedig a méhlepényben is jelen van.
  • LDH: Az enzim minden sejtben megtalálható, a keringésbe főként a nagy tömegű, nagy glükóz anyagcseréjű szövetekből kerül (máj, vázizom, szívizom, vörösvértestek, esetleg daganatos szövet). Az enzimnek öt formája létezik, melyek eltérő mennyiségben találhatóak az egyes szövetekben. Amennyiben szövetsérülés történik, a pusztuló sejtekből felszabaduló enzim megjelenik a vérben, így az LDH aktivitásának mérése segítségével képet kaphatunk bizonyos szövetpusztulással járó folyamatokról.
  • Lipáz: A lipáz elsősorban a hasnyálmirigyben termelődő enzim, mely a zsírok lebontását segíti elő.
  • Amiláz: Az amiláz a poliszacharidok (nagy molekulatömegű vegyületek) lebontásában közreműködő enzim. A poliszacharidok több száz vagy több ezer monoszacharidból épülnek fel. A két legjelentősebb poliszacharid a keményítő és a cellulóz.
  • Vizelet amiláz: Az amiláz emelkedett mennyiségét a vizeletben amilázuriának hívják. A mintavétel során 24 órás gyűjtött vizeletet javasolnak. Nem szükséges speciális előkészület a páciens részéről. Bizonyos gyógyszereket (aszpirin, vízhajtó, orális fogamzásgátló, szteroidok) érdemes kerülni a vizsgálat előtt, erről érdeklődjön orvosánál.
  • Prothrombin(INR): A Prothrombin idő másodpercben adja meg, hogy a vérmintában mennyi idő telik el az alvadási folyamat beindulásától az alvadék képződésig. A Prothrombin, májban termelődő fehérje. Az INR (International Normalized Ratio), azaz Nemzetközileg Normalizált Ráta az a számérték, ami lehetővé teszi a különböző gyártók által használt prothrombin idő reagensek (reagens: olyan vegyület, mely reakcióba lép egy másik vegyülettel) közötti különbségek kiegyenlítését.
  • Na: A szérum nátriumion koncentráció mérése fontos információt szolgáltathat a folyadékháztartásról, hormonális hatásokról, számos betegségben az alkalmazott kezelés hatásosságáról. A lelet helyes értékeléséhez az orvosnak számos szempontot kell mérlegelnie.
  • T.vizelet: A teljes vizeletvizsgálatot nevezhetjük a vizelet általános vizsgálatának is. Rutinszerű eljárás, fertőzés, anyagcsere rendellenesség, vesebetegség felismerésére. Szerepel a kimutatásban fajsúly, vizelet pH (vegyhatás), fehérje, cukor, UBG (urobilinogen), bilirubin, nitrit, haemoglobin (vérfesték), üledék, keton.
  • Éhgyomori VC: Az éhomi vércukor mérése 8 órás, táplálékfelvételtől mentes időszak után, vénás vérből történik. Ha a mért érték meghaladja a 7,0 mmol/l értéket, akkor ott már kialakult II. típusú cukorbetegségről beszélhetünk
  • Összkoleszterin: A koleszterint a legnagyobb mennyiségben a máj állítja elő az emberi szervezetben, egy részét azonban a táplálékkal vesszük magunkhoz. Jelentős szerepe van a sejthártyák felépítésében. A máj által termelt koleszterin az epe előállításához szükséges.
  • Triglicerid:TG Normál esetben a vérben a triglicerid csak kis mennyiségben fordul elő. A trigliceridek (neutrális zsírok) a táplálkozás során bevitt zsírok (pl. vaj, disznózsír) fő alkotóelemei, melyek szervezetünket energiával látják el. Míg a szervezetbe kerülő zsírok egy része az energiaszükségletet fedezi, addig a megmaradt, fel nem használt része a zsírszövetben raktározódik el. Túlzott szénhidrát bevitel esetén saját szervezetünk is triglicerideket állít elő.
  • Süllyedés: A vérsüllyedés a testben található gyulladás mértékének közvetett mutatója. Tulajdonképpen a vörösvértestek (erythrocyták) süllyedési (ülepedési) sebességét mérik egy magas, keskeny véroszlopban. Eredményként az egy óra elteltével az oszlop tetején található tiszta (vörösvértestmentes) plazma milliméterben kifejezett magasságát adják meg. A vörösvértestek normális esetben lassan ülepszenek, csekély tiszta plazmát hagyva hátra.
  • Össz.bil.: A bilirubin a vörösvértestek hemoglobin részének egyik bomlásterméke, a laborvizsgálat során a vérben mérhető bilirubin normálisan a vörösvértestek elöregedése és pusztulása során jelenik meg.
  • Húgysav: Normál esetben a húgysav termelése és a kiválasztása egyensúlyban van, nem tud felhalmozódni a szervezetben. A húgysav nagy része a vesén keresztül a vizelettel, a maradék a széklettel ürül ki a szervezetből. A vizsgálat a vérben lévő húgysav koncentrációjának meghatározására szolgál.
  • Foszfát: A vérből elválasztott szérumból meghatározzák a foszfátion koncentrációját. A foszfát alapvető szerepet játszik a sejtek anyagcseréjében, és a sejtek életjelenségeinek szabályozásában. Csontjaink nagy mennyiségben tartalmaznak foszfátot, hidroxi-apatit kristály formájában. A keringésben a foszfát komplexet képez a kalciummal. A foszfát a vékonybélből szívódik fel, ezt a D-vitamin fokozza. A foszfát a vesében ugyan kiválasztódik, de a vizelet képzése során folyamatosan nagyrészt visszaszívódik. A kalcium koncentrációját növelő parathormon a foszfát koncentrációját csökkenti a visszaszívódás gátlásával. Így a hormon növeli a vérben a szabad kalciumion koncentrációját. Bizonyos gyógyszerek befolyásolják a foszfát koncentrációját (D-vitamin, glukóz infúzió, savkötők).
  • Összfehérje: Hasonló kémiai struktúrával rendelkező, aminosavakból felépülő óriásmolekulák a fehérjék, melyek funkciójukat illetve tulajdonságaikat tekintve sokfélék lehetnek. A szérum összfehérje több mint száz fehérjéből áll. A túlságosan alacsony fehérjeszintet okozhatja a felszívódás zavara, valamint a nem megfelelő – hiányos – táplálékbevitel.
  • Albumin: Az albumin a májban képződik, és nagyon érzékeny a májkárosodásra. A máj- és a vesebetegségek szűrésére, valamint táplálkozási állapot becslésére használják. Az albumin fontos transzportfehérje: számos hormon, gyógyszer, szabad zsírsav, konjugálatlan bilirubin és különböző ionok számára.
  • CRP :A CRP fehérje mennyiségét méri, amely gyulladás esetén termelődik a májsejtekben. A fehérje a sejtek egyik speciális membránfehérjéjét képes felismerni, s ha hozzákötődik, a fehérvérsejtek közül az ún. makrofágok felismerik, és bekebelezik azt. A CRP szintje gyulladásokban igen gyorsan, akár ezerszeresére is megemelkedhet, illetve azok gyógyulása esetén szintén gyorsan csökken, gyorsabban, mint más, hasonlóan gyulladást jelző faktoroké, például a vérsüllyedésé
  • Vas: A vas a vér oxigénszállító fehérjéjének, a hemoglobinnak fontos alkotóeleme. Vashiány esetén vérszegénység alakul ki, a vér oxigénszállító kapacitása csökken, tünetei fáradékonyság, szédülés, gyengeség. Vashiány esetén meg kell bizonyosodni róla, hogy nem fokozott vesztés (vérzések) vagy krónikus betegség (gyulladás, daganatos betegség) miatt alakult-e ki. Az ok megszüntetése mellett vaspótló kezelés lehet szükséges. A magas vaskoncentrációval járó állapotok ritkák.
  • Transzferrin: A transzferrin a vér fő vasszállító fehérjéje. Vassal való telítettségének mértékéből a szervezet vasraktárainak feltöltöttségére lehet következtetni. A transzferrin koncentrációja csökken alultápláltságban és más, plazmafehérjék csökkenését okozó állapotokban.
  • LDL: Az LDL (low density lipoprotein – alacsony sűrűségű lipoprotein) funkcióját tekintve a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek irányába. Bár az LDL jelentős része visszakerül a májba, illetve azok a sejtek veszik fel, melyek koleszterint igényelnek, kisebb része – falósejtek közvetítésével – az érfalba kerül.
  • HDL: A HDL koleszterin az ún. “jó” koleszterin. Alacsony szintje esetén nő az érelmeszesedés, a szívinfarktus és az agyvérzés kockázata.
  • Vércukor: A szervezet szénhidrát-anyagcseréjének tanulmányozásában központi helyet foglal el a vércukorszint vizsgálata. A szervezet normál vércukorszintje -az ún. éhgyomri érték -szűk határok között ingadozik. Ez az érték emberben,vér plazmában mérve 3,5-5,5 mM. A szervezet szénhidrát szükségletének kielégítése a felvett táplálékkal nem egyenletes, hasonlóképpen nem egyenletes a szervezet szénhidrát felhasználása sem.
  • Cink: A cink esszenciális nyomelemként számos élettani funkció fenntartásában részt vesz. Bár csak kis mennyiségben van szüksége a szervezetnek rá, hiánya sok kellemetlen tünet kiváltó oka lehet. Legfontosabb funkciója a sejtmembránok ellenálló képességének fenntartása, ugyanis ha a sejtek ellenálló képessége sérül, az kihatással van a test valamennyi működési funkciójára.
  • B12 :A B12 vitamin – más néven kobalamin – fontos szerepet játszik az ember központi idegrendszerének és az agy megfelelő működésének fenntartásában. Az emberi szervezet nem képes szintetizálni a vitamint, így a táplálékkal veszi fel a szükséges mennyiséget. A B12 vitamin nélkülözhetetlen a szöveti – és sejtregenerációhoz, valamint a DNS szintézishez.
  • Folsav: A folsav vizsgálat elsősorban a makrocyter anaemiák diagnosztizálását, a vérszegénység és/vagy neuropátia (idegkárosodás) diagnozisának elkészítését, a tápláltsági állapot megítélését, a folsavhiány kezelésének nyomonkövetését segíti. A folsav vízben oldódó vitamin. Nélkülözhetetlen a normális VVT kialakulásához, valamint a szöveti és sejtregenerációhoz, és a DNS szintézishez
  • Réz: A szervezetben főleg az agyban, a szemben, a májban, a szívben, a szemben, a vesékben, a szemben és az izmokban találjuk. A szervezet körülbelül 80 mg-ot tartalmaz, többségében a cöruloplazmin nevű fehérjéhez kötődve, illetve számos enzim alkotórészeként.
  • Mg: A magnézium hiánya gyakori állapot, mely gyengeséghez, fáradékonysághoz vezet.
  • D-vitamin: A szervezet számára a D-vitamin elraktározható, zsírban oldódó vitamin, mely nagyrészt a bőrben termelődik napfény hatására. A megfelelő mennyiségű D-vitamin elengedhetetlen az immunrendszer kifogástalan működéséhez. Hiánya esetén előfordulhat depresszió, súlygyarapodás, pajzsmirigy problémák, szívbetegség, diabétesz, folyamatos fáradtság, ízületi problémák, asztma, visszatérő fertőzések.
  • HgbA1C: Az A1C-teszt egy olyan vérteszt, amely információt biztosít a vizsgált személy átlagos vércukorszintjéről a mérést megelőző 3 hónap átlagát véve. Az A1C-tesztet gyakran nevezik hemoglobin A1C, HgbA1c vagy glikohemoglobin tesztnek is.
  • GFR: A GFR a vesék működését jellemző paraméter, amely megadja a vesén átszűrődő folyadék mennyiségét, térfogatát. Értékét a vérből vett minta alapján kalkulálják, a vizeletkoncentráció és -áramlás, illetve a vérplazma-koncentráció megadása alapján.
  • CK: Más néven kreatin-kináz, amely egy enzim és a sejtek energiatermeléséért felel. Több helyen is előfordul a szervezetben, és jelölése is e szerint történik: jelen van a szívizomban (CK-MB), vázizomban (CK-MM), agyban (CK-BB) és a bélrendszerben (CK-BB). Az egészségesen működő szervezet nem választja ki az enzimet a véráramba. Amennyiben mégis megtalálható benne, az legnagyobb részt a vázizomból ered.
  • Se-koleszterin: A koleszterin szervezetünk számos biológiai működésében szerepet játszik. Fontos zsírféleség, mely lebomlása és átalakulása során energiát szolgáltat, egyes sejtek működéséhez tápanyagul szolgál, alkotórésze bizonyos hormonoknak és a vérnek is.
  • Di-bilirubin_ A bilirubin elnevezése a latin bilis (epe) és ruber (vörös) szavakból származik. Azokban a szervekben termelődik, amelyek részt vesznek a vörösvértestek lebontásában – a lépben, májban és egyes nyirokcsomókban. Más néven epefesték, és a hemoglobin lebontási terméke, mely sárga színű. Élettartama során a vérplazmában a fehérjékhez kötődik, onnan a májba majd az epébe szállítódik. A széklet színét a bilirubin mennyiség befolyásolja.
  • APTI: Az APTI (aktivált parciális tromboplasztin idő) másodpercben kifejezve méri az alvadásig eltelt időt. A vizsgálat a belső, valamint a közös véralvadási kaszkádutak működését nézi. A véralvadási kaszkád elősegíti a vérrög képződést a vérerek, illetve a szövetek sérüléseinek lefedéséhez, a további vérveszteség megakadályozásának céljából.
  • Se-kolineszteráz: Enzim, melynek az ideg-izom ingerület átvitelben van szerepe. A máj termeli.
    renin A renin vérnyomást szabályozó hormon/enzim, mivel a vesékben termelődik, és fokozza az angiotenzin aktivitását, mely aztán a mellékvesékben fokozza az aldoszteron termelését.
  • VMA: A norepinephrin normetanephrinné és vanillinmandulasavvá (VMA) bomlik le a szervezetben. A vizsgálat segít diagnosztizálni vagy kizárni a pheochromocytomát (a mellékvese daganatát) vagy egyéb neuroendokrin tumort.
  • HIV: A humán immundeficiencia-vírus vagy rövidítve HIV a retrovírusok közé tartozó két faj (HIV-1 és HIV-2) összefoglaló neve. A HIV-fertőzés okozza az AIDS (szerzett immunhiányos szindróma) betegséget.
  • Syphilis: A szifilisz (syphilis, lues), más néven vérbaj szexuális úton terjedő, idült lefolyású, fertőző nemi betegség.
  • AFP: Alfa-foetoprotein, onkológiai alkalmazás: máj- és csírasejtes tumorok
  • CEA: Carcinoembrionális antigén, onkológiai alkalmazás: emésztőszervi rákok
  • CA19-9: Cancer antigén 19,9, onkológiai alkalmazás: hasnyálmirigy
  • CA 15-3: Cancer antigén 15,3, onkológiai alkalmazás: emlődaganat
  • CA 125: Cancer antigén 125, onkológiai alkalmazás: petefészekdaganat
  • Széklet vér: A vastagbélrák szűrésére legtöbbet alkalmazott vizsgálat. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy vér nem csak kizárólag vastagbélrák következtében fordulhat elő a székletben, hanem utalhat egyéb emésztőszervi betegségek jelenlétére is. A vastagbélrák diagnosztizálásához több vizsgálat együttes eredménye szükséges.
  • PSA: Prosztataspecifikus antigén, onkológiai alkalmazás: prosztatarák
  • HCG: Human coriongongonadotrop hormon, onkológiai alkalmazás: csírasejt tumor
  • Kombinált-teszt: A Down-kór kiszűrésének a várandósság első trimeszterében végezhető módszere. A várandósság 11. hetétől a 14. hetéig (magzati ülőmagasság (CRL) 45-80 mm tartományban) – optimálisan a 12. héten, az anyai vérben és ultrahanggal vizsgálandó jelzők kerülnek számbavételre.
Shopping Basket