HPV – A korszerűbb méhnyakszűrés új útja
A humán papillomavírussal az emberek közel 80%-a megfertőződik valamikor élete során. Az esetek nagy részében a fertőzés magától elmúlik, ha viszont ez nem történik meg, akkor a vírus jelenléte különböző súlyosságú, jó- vagy rosszindulatú bőr- és nyálkahártya betegségek kialakulásához vezet. Míg egyes, alacsony kockázatú HPV-típusok genitális szemölcsöket okoznak, addig a magas kockázatú csoportba soroltak a méhnyakrák, hüvely- és szeméremtestrák, hímvesszőrák, végbélrák és szájüregi rákos daganatok kialakulásában játszanak fontos szerepet.
A HPV és a méhnyakrák
A méhnyakrák világszerte a nőket fenyegető második leggyakoribb rosszindulatú daganat. A világon 550 ezer méhnyak- és egyéb rák kialakulásáért felelős, mely az összes daganatos megbetegedések 6,1%-a. Az epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a méhnyakrákok és az egyéb genitális karcinómák több mint 90%-a összefügg a humán papillomavírussal (HPV). Közel 500 nő hal meg évente hazánkban méhnyakrák miatt, mely esetek elkerülhetőek lennének rendszeres szűréssel.
Tekintettel arra, hogy a méhnyakrák kialakulása bizonyítottan összefüggésben áll a méhnyak környéki HPV-fertőzéssel, fontos, hogy a vírus időben kimutatásra kerüljön!
Mivel az utóbbi évek kutatásai alapján a kenetcitológiai vizsgálatnál érzékenyebb a HPV-vizsgálaton alapuló szűrés, a legújabb európai szakmai protokollok már ezt ajánlják elsődlegesen választandó szűrőtesztként.
A HPV tünetei: A HPV nem feltétlenül okoz tüneteket, elsősorban férfiak esetében gyakori a tünetmentesség. A tüneteket a fertőzést okozó vírus típusa és a fertőzés kialakulásának helye határozza meg. A fertőzést számos esetben néhány hónap alatt legyőzi szervezetünk immunrendszere és észrevétlenül múlik el.
A magas rizikójú fertőzések a hüvely, a végbélnyílás, illetve a szeméremtest nyálkahártyáját támadják meg, és megfelelő kezelés nélkül kóros sejtelváltozásokat. A méhnyak citológiai vizsgálata és a HPV-szűrés nem ugyanazt jelenti!
A HPV fertőzés kockázati tényezői:
